1.0BetonLigethttps://betonliget.cafeblog.huFehér Dalmahttps://betonliget.cafeblog.hu/author/feher_dalma/<strong>Jelentem: soha nem volt kisállatom gyerekkoromban, soha nem kértem belőlük felnőttként sem. Sőt, megfogadtam, könyöröghet bárki, bármennyit, nincs az pénz, hogy megosszam velük az életemet.</strong> Valóban: nincs az a pénz. De amikor a kilenc, - és tizenegy évesed jó ideje tágra nyílt, vágyakozó szemmel bámulja az állatkereskedés kirakatát, majd lassan Rád fókuszálnak ugyanilyen tekintettel, hidd el, nem könnyű az ellenállás. <strong>Malacuralom</strong> <p style="text-align: left">Így hát május elején a két malaccsaj jött, látott, és győzött. Ma már bátran kimondom: Matilda és Beles családtagok lettek. Így, névvel, malacöntudattal, hasvakargatással az esti mese közben, és erélyes füttyakarattal evésidőben. Ahol a nyers uborka olyan a malacgyomornak, mint általában gyereknek egy tejszínhabos fagyi csokiöntettel. A vásárlási feltételeket azóta a srácok teljesítik: ők etetik (néha nem), ők itatják (néha mi), és ők cserélnek almot (eddig bevált) alattuk. Bár éjszaka aktív lényeknek mondják őket, mégis úgy tűnik: ők maguk kedvesen alkalmazkodnak napi ritmusunkhoz: éjjel szinte hangjuk sincs. Néha veszekednek, dürrögnek, kommunikálnak velünk is, és ami a lényeg: rettentően nem bántuk meg, hogy vannak nekünk.</p> <p style="text-align: left"> <a href="https://betonliget.cafeblog.hu/files/2014/07/20140704_101034.jpg"><img class="alignnone wp-image-1122" src="https://betonliget.cafeblog.hu/files/2014/07/20140704_101034-300x225.jpg" alt="20140704_101034" width="241" height="181" /></a><a href="https://betonliget.cafeblog.hu/files/2014/07/20140704_101044.jpg"><img class="alignnone wp-image-1123" src="https://betonliget.cafeblog.hu/files/2014/07/20140704_101044-300x225.jpg" alt="20140704_101044" width="242" height="181" /></a><a href="https://betonliget.cafeblog.hu/files/2014/07/20140704_101220.jpg"><img class="wp-image-1124" src="https://betonliget.cafeblog.hu/files/2014/07/20140704_101220-300x225.jpg" alt="20140704_101220" width="239" height="179" /></a></p> <p style="text-align: left"><strong>Jöjjön a meglepetés</strong></p> <p style="text-align: left">Ami május végén jött is. Egy kisfiú mini-malac formájában, aki váratlanul látta meg nálunk a napvilágot. Szó szerint egyszer csak kipottyant, és ha már így történt- alkalomadtán megfelelő óvintézkedések mellett- úgy döntöttük: megtartjuk.</p> <p style="text-align: left"> Most éppen biztonsági okokból elválasztottuk tőle a lányokat, mert nem szeretnénk több váratlan meglepetést. De eljön az idő, hogy egy család lesznek, mert az  állatorvos is azt mondja: a helyzet egy fiú és két lánymalaccal ideális lesz.</p> <p style="text-align: left"><a href="https://betonliget.cafeblog.hu/files/2014/07/20140704_101154.jpg"><img class="wp-image-1125 aligncenter" src="https://betonliget.cafeblog.hu/files/2014/07/20140704_101154-300x225.jpg" alt="20140704_101154" width="349" height="262" /></a> Boci azóta megnőtt, köszöni, jól van és most éppen békésen egy uborkadarabot csócsál. Igen, kevés kosz néha van velük. Feltakarítjuk. Néha zajosak. Ezt már megszoktuk. Jó fejek. Központi kérdéseik a következők. Mi a mai menü? Mikor simogattok meg? Mikor mehetek lóherét legelni?</p> <p style="text-align: left">Foglalkozni kell velük. A  legjobban ennek örülök. A srácok nagyon szeretik őket, és most ezt is kezdik megtanulni: a malacokkal, úgy, mint egymással, törődni kell. </p>richhttps://betonliget.cafeblog.hu/files/2014/07/20140704_103952-150x150.jpg150150