Amikor este szavazni kell arra, hogy melyik könyvből olvassak mesét, nálunk az „Amíg utazunk” című kapja a legtöbb voksot. A gyerekeim csak úgy emlegetik, hogy nanukos, mert a történet szerint, Nanuk az eszkimó kisfiú vendégségbe érkezik Doma és Panni családjához, akikkel tömegközlekedve fedezik fel Budapestet.
A közösségi közlekedéssel mi felnőttek úgy vagyunk, hogy többnyire rutinból használjuk, és inkább a kellemetlenségeit tartjuk számon, szerintünk nincs abban semmi jó, szép és érdekes. Ha van autónk, nem akarjuk magunkat időpontokhoz kötni, várakozni, és a reggeli őrületet is saját járművön tudjuk le.
A gyerekszájjal megírt, szellemes kis történetek olvasásakor azonban a felnőtteknek is kedve támad felfedezni a tömegközlekedés élményeit. Azért kedveljük ezt a könyvet, mert nem egy klasszikus Budapest guide-ról van szó, amit gyerekeknek írtak, hanem sokkal inkább a közösségi járművek sokszínűsége áll a középpontban. Közben persze megnézzük Budapestet is, amolyan sajátos hopp on, hopp off túra keretében. A naplószerűen megírt, humoros történetfüzér minden egyes fejezete tartalmaz egy tömegközlekedési penzumot, amit a történetek végén megírt útvonalterv alapján végig is járhatunk.
A mosolyt fakasztó beszámolók nem csak a gyerekeknek viccesek, a felnőtteknek is jut sziporka. Például, ahogy megpróbálja a gyerekeknek elmagyarázni, hogy Sztálin bácsi ma miért is nem lehetne abban a helyzetben, hogy a születésnapja összefüggésbe kerüljön a budapesti trolik számozásával. És ez már az ismeretterjesztés kategóriája is, mely a könyv egyik erénye. Komplett információkat olvashatunk a Combinóról, arról, hogy Budapestnek milyen típusú metrókocsijai vannak, a földalatti alagutak elhelyezkedéséről, a mozgólépcsők működéséről, a közlekedéssel kapcsolatos múzeumokról, a különböző nyomtávú sínekről, a városi zegzugokról.
Amiért szeretem ezt a könyvet, mert a szerző nem bírálja a főváros tömegközlekedési hiányosságait, és azt a tömegközlekedési kultúrát, ami miatt inkább az autózást választjuk. Az „abból főzzünk, amink van” elve alapján jól láttatja, hogy Budapest ezzel együtt is szerethető, tömegközlekedése pedig, ha akarjuk, lehet élményekben is gazdag.
