Mondjuk közösen: Namasté

Sokan feltették már nekem azt a kérdést, hogy miért jógázom. Azért, mert felkapott lett mostanában, esetleg a végletekig vonzódom a keleti kultúrához vagy szimplán lusta vagyok futni? Az elmúlt évek alatt számtalan hasonló, légből kapott variációval találkoztam.

A jóga lényege nem az, hogy bárki a nyakába tudja venni a lábát, vagy épp cirkuszi artistákat megszégyenítő módon tekerjük magunk köré a gerincünket. A cél, hogy a saját testünk határait és szabályait ismerve gyakoroljuk a jógapózokat (más néven ászanákat). Olyan az egész, mint egy kellemes testedzés, amely olyan izmokat is képes megmozgatni, melyek létezéséről a másnapi izomláz tesz tanúbizonyságot. Őszintén, valóban nincs benne semmi ördöngősség, sőt a titka épp az egyszerűségben rejlik: a légzés és az ászanák összekapcsolásával nem csupán a test regenerálódik, hanem gyakorlás közben kikapcsol a folyton kattogó agy, és a lélek is megnyugszik.

A jóga gyakorlásához nem is kell messze menni, számtalan videó, fórum és tankönyv áll rendelkezésre, melyekben lépésről lépésre levezetik, miként is meditálhatunk otthon. A Google most is a barátunk. Mindezek ellenére, én mégis azt ajánlom, hogy dobjuk a sarokba a laptopot és a könyveket, vegyünk erőt magunknak, és mozduljunk ki, hiszen a négy fal között – bár érdemes gyakorolni – valahogy mégsem az igazi. Minden egyes jógaközpontnak és teremnek megvan a sajátos hangulata és rezgése, ráadásul tényleg kedvünkre válogathatunk a stílusok között is.

A továbbiakban lépjünk ki mindenféle épületből, és inkább képzeljük el azt, hogy a szabadban, a természet lágy ölén sok lelkes tanonccal együtt, ráadásul egy jó ügy érdekében jógázunk. Május 17-én a Városliget piciny zöld területének megóvásáért szerveződik Gerilla Jóga. Semmi rosszra nem kell gondolni: csupán lelkes oktatókra és nyugodt, jógázni vágyó polgárokra, akik közösen együtt töltenek néhány órát, hogy gyakorolhassák szenvedélyüket. A furcsa ajtó mindenki előtt nyitva áll, hiszen bárki csatlakozhat, lehet kezdő, haladó vagy akár profi is. Itt – mint minden jóga órán – semmi nem szégyen, senkinek nem kell megfelelni, még akkor sem, ha először ez nehezen elhihető.

Azt kell meglátni, hogy a májusi Gerilla Jóga nem valami ellen zajlik, hanem valamiért történik. Azért, hogy a betondzsungel egy kicsit kivirágozzon, de leginkább hagyjuk, hogy a zöld, zöld maradjon. Ráadásul közösen még hatékonyabb, ha azt mondjuk: Namasté.